„Incentives“ - Nová literatura z Rakouska

Stránky readme.cc otvírají přístup k soudobé rakouské literatuře v několika jazycích. Ve spolupráci s Literárním domem ve Vídni nabízejí pohled na aktuální dění v oblasti prózy i poesie.

Literární vědci a novináři zde zájemcům přinášejí informace o nejnovějších dílech spolu s krátkými ukázkami, celkový obraz dokreslují drobné medailonky autorek a autorů.

Informace jsou k dispozici v pěti jazycích, a to německy, anglicky, francouzsky, česky a maďarsky.

Projekt "Incentives" by rád přispěl k mezinárodnímu povědomí o rakouské literatuře a podnítil i překlady nových zajímavých děl.

Garanty projektu jsou:
Dokumentationsstelle für neuere österreichische Literatur (Dokumentační centrum pro novou rakouskou literaturu – recenze, jednotlivé portréty), Übersetzergemeinschaft (Rakouská obec překladatelů - překlady), a konečně readme.cc (infrastruktura).

http://www.literaturhaus.at

[ Knižní tip Lucie Procházková ] Azzal kezdem, hogy a könyv borítóját elég zavarba ejtőnek találom. A tajga szó Petra Hulová regényének címében kis „t”-vel van írva (a cseh nyelvben csak a tulajdonneveket írják nagy kezdőbetűvel) és Charynra utal, a falura, amely a tajgán van, sok ezer kilométerre Taiga városától. A „Tajga állomás” története két egymásba fonódó idősíkon játszódik. Az első 1946, a második 2006. A történet röviden így alakul: Hablund Doran, a tapasztalatlan idealista dán 1946-ban a tajga mélyére utazik, hogy ott dokumentumfilmet készítsen, de sohasem tér vissza. Hatvan évvel később honfitársa, Erske Jenkel antropológus hallgató  a keresésére indul.A könyv fejezetekre oszlik, a fejezetcímek a főszereplők nevét viselik. Többek között fejezetcím Hablund, Dániában maradt felesége, Mariane, Erske és Fedorek, a Transz-Szibériai Vasút kalauz-utaskísérője (“pravódnik” vagy “děžurny”), aki benősül egy charyni családba. A szereplők sorsának bemutatása bepillantást nyújt Oroszország távoli vidékeinek életébe, abba, mi változott az elmúlt hatvan évben és abba is, mi az, ami egyáltalán nem változott. A városok és falvak, akár Charyn, teljesen ki vannak szolgáltatva a vasútvonalnak. A legnagyobb esemény az, amikor a vonat néhány percre megáll az állomáson. Dacára az internet és egyéb modern vívmányok lassú terjedésének, az emberek még mindig szinte teljes elszigetelődésben élnek a külvilágtól. A szerző fokozatosan vezet be az események láncolatába, az eseményekébe, ahogyan Charyn lakóinak élete összefonódik Hablund és Erske sorsával. Ráadásul Hulová nem retten vissza attól, hogy a politikai hátteret is megvilágítsa, különösen a 40-es évek végének történéseiben. Különös figyelmet fordít a szovjet kisebbségi politikára, amikor a helyi lakosság és az új „betelepülők” együttélését ábrázolja. A Mariane nevét viselő fejezetben bepillantást nyerünk Hablund utazásába a feleség nézőpontjából is. Bár a könyv lebilincselő olvasmány, attól tartok, hogy azoknak, akik semmilyen kapcsolatban nem állnak az orosz valósággal, problémát jelenthet a mű elolvasása, megértése. Vannak olyan kifejezések, amelyek szintén nehezítik az olvasást (pl. pravódnik, účastek). Éppen ezért azt hiszem, nem ártott volna legalább egy szószedet. Általánosabban fogalmazva főleg azok fogják élvezni a regényt,  akik már jártak Oroszországban vagy különös érdeklődéssel fordulnak Oroszország felé. Véleményem szerint ez azért sajnálatos, mert nem kellett volna sok ahhoz, hogy a szélesebb közönség számára is érthető legyen.

[ Informace ] Hůlová, Petra: Stanice tajga. (original language: čeština) Torst, Praha, 2008 . ISBN: 978-80-7215-336-7.