„Incentives“ - Nová literatura z Rakouska

Stránky readme.cc otvírají přístup k soudobé rakouské literatuře v několika jazycích. Ve spolupráci s Literárním domem ve Vídni nabízejí pohled na aktuální dění v oblasti prózy i poesie.

Literární vědci a novináři zde zájemcům přinášejí informace o nejnovějších dílech spolu s krátkými ukázkami, celkový obraz dokreslují drobné medailonky autorek a autorů.

Informace jsou k dispozici v pěti jazycích, a to německy, anglicky, francouzsky, česky a maďarsky.

Projekt "Incentives" by rád přispěl k mezinárodnímu povědomí o rakouské literatuře a podnítil i překlady nových zajímavých děl.

Garanty projektu jsou:
Dokumentationsstelle für neuere österreichische Literatur (Dokumentační centrum pro novou rakouskou literaturu – recenze, jednotlivé portréty), Übersetzergemeinschaft (Rakouská obec překladatelů - překlady), a konečně readme.cc (infrastruktura).

http://www.literaturhaus.at

[ Knižní tip Incentives ]
Thomas Stangl esszékötete, melyet három regény (utoljára a „Was kommt“) előzött meg, egy kísérlet dokumentuma, mely az irodalom és élet, írás és átélés közötti fonalakat veszi górcső alá – megfontoltan, noha nagyjából minden ettől függ, és óvatosan, noha elválaszthatatlanok.

Stangl ennek során írói tevékenysége mélyére viszi el az olvasót: ez a mély pedig kétségkívűl szédítő, mert ott, ahol a mondatok maguk körül kezdenek forogni, a világ elvesztésének veszélye fenyeget, mert az irodalmi képeken végzett munkájával „szelíd erőszakot“ gyakorol az író. Ugyanakkor az írás és olvasás talán az egyetlen kapu a világhoz: „Élni és halni talán éppen, de soha nem egészen az irodalmon kívüli irodalomtól tanulok és tanultam.“

Irodalmi felfedezőútjain Stangl elsősorban olyan szerzőknek ered a nyomába, akik rövid életüket elég gyorsan elégették művészet és élet határán. Kafka neve említődik, aztán Raymond Roussellé, aki a szürrelisták egyik előfutára volt és 1933-ban öngyilkos lett, vagy a kábítószerfüggő Antonin Artaud-é. Utóbbit Mexikóba követi Stangl, fizikailag és irodalmilag is: „Mexikó Artaud számára egy nagy várakozás neve volt, a valóssá vált Más országának fantazmagóriája“ – világ és észlelés paradicsomi egysége, melyet Stangl maga is hiába keres, mikor hatvan évvel később olyasvalakiként tér vissza ugyanabba az országba, „aki ül a vonatban, és néz ki az ablakon“.

Nagyszerű elbeszélések ezek, amelyek városokba, zenébe és képekbe tett utazásokról szólnak – és poétikáról is persze; Stangl az írás fonákját, az átélés hátoldalát mutatja meg nekünk. A szövegek mindvégig homogén textúrát képeznek – ugyanakkor korántsem csak „variációk egy témára“, mert e téma: az észlelés és emlékezés mindenütt jelen van. Stangl végül mindkettő, az irodalom és a világ iránt is tartós vágyat ébreszt. Nem veszélytelen egzisztencia ez – de alighanem az egyetlen.


Bernhard Oberreither recenziója, 2012 május. Adamik Lajos fordítása.

Thomas Stangl regényei: Was kommt. (Droschl 2009) http://www.literaturhaus.at/index.php?id=3412
Ihre Musik. (Droschl 2006) http://www.literaturhaus.at/index.php?id=2723
Der einzige Ort (Droschl 2004) http://www.literaturhaus.at/index.php?id=2826

[ Informace ] Stangl, Thomas: Reisen und Gespenster. (original language: German) Droschl, Graz, Wien, 2012 . ISBN: 978-3-85420-731-7.