Incentives – la nouvelle littérature d’Autriche

readme.cc propose un accès en plusieurs langues à la littérature autrichienne la plus récente. Réalisée en collaboration avec la Maison de la littérature à Vienne, cette plateforme de lecture offre un aperçu de l’actualité littéraire du pays.

Des critiques littéraires – journalistes et/ou universitaires – présentent des ouvrages qui viennent de paraître, de courts extraits permettent de se faire une première idée, des notices biographiques complètent la présentation.

Pour l’instant, ces informations sont disponibles en cinq langues : allemand, anglais, français, tchèque et hongrois.

Le projet « Incentives » cherche à promouvoir l’internationalisation de la littérature autrichienne et la traduction de textes récents.

Réalisation : centre de documentation pour la nouvelle littérature autrichienne (comptes rendus, notices biographiques) – association des traducteurs (traductions) – readme.cc (infrastructure).

http://www.literaturhaus.at

[ Recommandation de Lucie Procházková ] Azzal kezdem, hogy a könyv borítóját elég zavarba ejtőnek találom. A tajga szó Petra Hulová regényének címében kis „t”-vel van írva (a cseh nyelvben csak a tulajdonneveket írják nagy kezdőbetűvel) és Charynra utal, a falura, amely a tajgán van, sok ezer kilométerre Taiga városától. A „Tajga állomás” története két egymásba fonódó idősíkon játszódik. Az első 1946, a második 2006. A történet röviden így alakul: Hablund Doran, a tapasztalatlan idealista dán 1946-ban a tajga mélyére utazik, hogy ott dokumentumfilmet készítsen, de sohasem tér vissza. Hatvan évvel később honfitársa, Erske Jenkel antropológus hallgató  a keresésére indul.A könyv fejezetekre oszlik, a fejezetcímek a főszereplők nevét viselik. Többek között fejezetcím Hablund, Dániában maradt felesége, Mariane, Erske és Fedorek, a Transz-Szibériai Vasút kalauz-utaskísérője (“pravódnik” vagy “děžurny”), aki benősül egy charyni családba. A szereplők sorsának bemutatása bepillantást nyújt Oroszország távoli vidékeinek életébe, abba, mi változott az elmúlt hatvan évben és abba is, mi az, ami egyáltalán nem változott. A városok és falvak, akár Charyn, teljesen ki vannak szolgáltatva a vasútvonalnak. A legnagyobb esemény az, amikor a vonat néhány percre megáll az állomáson. Dacára az internet és egyéb modern vívmányok lassú terjedésének, az emberek még mindig szinte teljes elszigetelődésben élnek a külvilágtól. A szerző fokozatosan vezet be az események láncolatába, az eseményekébe, ahogyan Charyn lakóinak élete összefonódik Hablund és Erske sorsával. Ráadásul Hulová nem retten vissza attól, hogy a politikai hátteret is megvilágítsa, különösen a 40-es évek végének történéseiben. Különös figyelmet fordít a szovjet kisebbségi politikára, amikor a helyi lakosság és az új „betelepülők” együttélését ábrázolja. A Mariane nevét viselő fejezetben bepillantást nyerünk Hablund utazásába a feleség nézőpontjából is. Bár a könyv lebilincselő olvasmány, attól tartok, hogy azoknak, akik semmilyen kapcsolatban nem állnak az orosz valósággal, problémát jelenthet a mű elolvasása, megértése. Vannak olyan kifejezések, amelyek szintén nehezítik az olvasást (pl. pravódnik, účastek). Éppen ezért azt hiszem, nem ártott volna legalább egy szószedet. Általánosabban fogalmazva főleg azok fogják élvezni a regényt,  akik már jártak Oroszországban vagy különös érdeklődéssel fordulnak Oroszország felé. Véleményem szerint ez azért sajnálatos, mert nem kellett volna sok ahhoz, hogy a szélesebb közönség számára is érthető legyen.

[ Info ] Hůlová, Petra: Stanice tajga. (original language: čeština) Torst, Praha, 2008 . ISBN: 978-80-7215-336-7.