Incentives – la nouvelle littérature d’Autriche

readme.cc propose un accès en plusieurs langues à la littérature autrichienne la plus récente. Réalisée en collaboration avec la Maison de la littérature à Vienne, cette plateforme de lecture offre un aperçu de l’actualité littéraire du pays.

Des critiques littéraires – journalistes et/ou universitaires – présentent des ouvrages qui viennent de paraître, de courts extraits permettent de se faire une première idée, des notices biographiques complètent la présentation.

Pour l’instant, ces informations sont disponibles en cinq langues : allemand, anglais, français, tchèque et hongrois.

Le projet « Incentives » cherche à promouvoir l’internationalisation de la littérature autrichienne et la traduction de textes récents.

Réalisation : centre de documentation pour la nouvelle littérature autrichienne (comptes rendus, notices biographiques) – association des traducteurs (traductions) – readme.cc (infrastructure).

http://www.literaturhaus.at

[ Recommandation de Incentives ] Dicsőség - lakonikusan mindössze ennyi a címe a sikerszerző Daniel Kehlmann könyvének. Regény nyolc történetben elbeszélve – adja hírül az alcím, és az egyes elbeszélések ügyesen kapcsolódnak egymáshoz. Kehlmann komplex terv szerint csábítja szereplőit és olvasóit egy labirintusszerű tükörterembe, ahol posztmodern játékot űz velük mise en abyme – „történetekben lévő történetekben lévő történeteket” ad elő. A tét nagy: az identitás, a realitás és a fikció, a valóság és az irodalom viszonya, a műalkotás az internet és a mobiltelefon korában, az anonimitás, az identitásváltás és a kettős élet új médiumokat megnyitó lehetőségeinek kérdéseiről van szó.

Egy Ebling nevű technikus hirtelen telefonhívásokat kap, amelyek valójában nem neki, hanem Ralf Tanner filmsztárnak szólnak. Egy hibásan megadott telefonszám, és Ebling máris megszabadulhat mindennapjai nyűgétől és átadhatja magát annak az illúziónak, hogy „Ralf létezése mindig is számára volt fenntartva” és „sorsuk csak a véletlen folytán cserélődött össze”. Szintén a véletlennek köszönhető továbbá, hogy Leo Richter helyett a krimikönyvek írónője utazik felolvasókörútra Közép-Ázsiába és ott, szerencsétlen körülmények láncolata folytán elvész: nincs visszaút számára.

Ha csak a szerző nem akarja másképp. Hiszen kizárólag ő képes szereplőinek sorsáról, életről és halálról dönteni. A szereplők mindent megtesznek, hogy rendre utasítsák, de fáradozásaik végül hiábavalóknak bizonyulnak. Kehlmann úgy viselkedik, mint egy Artifex Divinus, mint egy minden szálat kezében tartó bábjátékos, aki a mindentudó és teljhatalmú elbeszélő idejétmúlt szerepére tart igényt.

„Főszereplő nélküli regénynek” kellene lennie ennek a könyvnek. „Kompozíció, kapcsolatok, ív, minden van, de nincsenek szereplők, nincs állandó „hős”. Nagyravágyó formai kísérlet, egy-egy viszonyulásában még sikeres is, Kehlmann azonban ezúttal elhanyagolta a mesét. Sajnos így a könyvből mindössze egy némileg mesterkélt konstrukció lett.


Martina Wunderer, 2009. február, Rácz Péter fordítása
OriginalversionA teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=1613

[ Info ] Kehlmann, Daniel: Ruhm. (Dicsőség). (original language: Deutsch) Rowohlt, Reinbek bei Hamburg, 2009 .