Incentives – la nouvelle littérature d’Autriche

readme.cc propose un accès en plusieurs langues à la littérature autrichienne la plus récente. Réalisée en collaboration avec la Maison de la littérature à Vienne, cette plateforme de lecture offre un aperçu de l’actualité littéraire du pays.

Des critiques littéraires – journalistes et/ou universitaires – présentent des ouvrages qui viennent de paraître, de courts extraits permettent de se faire une première idée, des notices biographiques complètent la présentation.

Pour l’instant, ces informations sont disponibles en cinq langues : allemand, anglais, français, tchèque et hongrois.

Le projet « Incentives » cherche à promouvoir l’internationalisation de la littérature autrichienne et la traduction de textes récents.

Réalisation : centre de documentation pour la nouvelle littérature autrichienne (comptes rendus, notices biographiques) – association des traducteurs (traductions) – readme.cc (infrastructure).

http://www.literaturhaus.at

[ Recommandation de Incentives ]
Végtelen gondolatfolyam
Xaver Bayer az árral szemben

Egy férfi várakozik a járatára a brüsszeli repülőtéren. Föl-alá járkál. A várakozási időt a dolog természetéből adódóan magával a várakozással, bámészkodással, és mindenek előtt gondolkodással tölti. Xaver Bayer, a több díjjal kitüntetett, még fiatal szerző egy gondolkodó Ént vet be szubjektumként, hogy –mint mondani szokás – elvesszen a részletekben. A várakozás végtelen gondolatfolyam alakját ölti, Istenről és a világról: a világról mint asszociációk láncolatáról. A címben említett gyerekek csak a végén bukkannak fel ebben az áradatban és hoznak fordulatot a főszereplő gondolkodásában, aki ezután Bernhard Irtásával a kezében elindul az ellenkező irányba. Isten, lét, érzékelés, valóság mind-mind témája ennek a hallatlanul sűrű és költői elbeszélésnek. Lenyűgöző és egyben rémületes a főszereplő időbeli kötöttsége: alig két órát tölt a brüsszeli repülőtéren, az olvasó pedig beleborzong, hogy mi minden fut át az ember agyán ilyen rövid idő alatt, mi mindent tud megfigyelni, elemezni, mi mindenre emlékszik, milyen képeket raktároz a fejében. Azért rémületes, mert a futó találkozások a buszon, a pékségnél, a banknál nem késztetnek bennünket arra, hogy elképzeljük, mi járhat a másik fejében. Valósággal beleszédülünk az asszociációk burjánzásába, amit Xaver Bayer a hősének tulajdonít. De talán éppen ez ennek az elbeszélésnek a trükkje: az irodalom mint a képzeletünkben élő, sűrű valóság vágyakkal túlcsorduló kútja.
Bayer, ahogy mondani szokás, egy szuszra mondja el az egészet, ennek megfelelően a szöveg egyetlen mondatból áll, ráadásul olvasás közben nem ajánlatos túlságosan ragaszkodni a nyelvtani szabályokhoz. De hát ki ragaszkodik gondolkodás közben a nyelvtani szabályokhoz? A „Wenn die Kinder Steine ins Wasser werfen“ nyelvileg tudatosan és gyakorlottan kimunkált kísérlet az Én rétegeinek feltárására, feltéve, hogy minden Énnek vannak ilyen rétegei. Szerelem, Isten, az értelem keresése: csupa valódi téma, igazán súlyos feladat valakinek, aki csak a repülő indulására vár. Xaver Bayer megoldotta a feladatot.

Részlet Bernd Schuchter recenziójából. Nádori Lídia fordítása.
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=8835

[ Info ] Bayer, Xaver: Wenn Kinder Steine ins Wasser werfen. Story. (original language: German) Jung und Jung, Salzburg, 2011 . ISBN: 978-3-902497-87-1.