[ a könyvtippet írta Beat Mazenauer ] Janik szülei jó emberek: cselekedeteik igazságosak és nemesek. Éppen ezért természetesnek tűnik, hogy Janik barátja, Samuel náluk töltheti az éjszakát és náluk lakhat. Samuel nem ismeri az édesapját, édesanyja pedig egy csavargó, akit a fia és annak barátja lát el a legszükségesebbekkel. Az évek során a fiúk „testvérekké” lesznek. Olykor az embernek szinte az az érzése támad, hogy a szülők jobban szeretik az előzékeny Samulet, mint saját fiúkat, aki időnként lázadozik. Ám nem ilyen egyszerű a helyzet. Janik és Samuel sportot űznek abból, hogy próbára tegyék a szülőket: egy pedagógiai tanácsadó könyvből veszik a példákat, és ezeket a jeleneteket rendezik meg. Így telnek el a diákévek, szabadidejükben nagymenőn együtt lógnak a csavargókkal vagy a kis kertben, a „Stambulban”  rajcsúroznak. Elbizakodottságuk végül határtalan lesz, mikor leteszik az érettségit. Azonnal útra kelnek Isztambulba, ahol Samuel valamilyen üzletet szeretne nyitni, és meg akarja keresni ismeretlen apját. Erősen hisz abban, hogy apja török (volt). Finn-Ole Heinrich a barátságot szuverén egyéni módon ábrázolja, anélkül, hogy a kelleténél jobban belebonyolódna a fiatalok zsargonjába. A műben két idősík fonódik egymásba. Az Isztambulban töltött hetek és az emlékképek váltakoznak egymással, és gondosan formált összképpé állnak össze, melynek belsejében kényes mag bújik meg. Az elbeszélő Janik gyermeteg lázadozásaival Samuel jámbor szolgálatkészsége áll szemben. Ám ahogy haladunk a könyvben, rájövünk, hogy a látszat csal. Janik legkésőbb Isztambulban már vágyódik otthona rendezett polgári élete után, Samuel viszont mindenképp meg maradni akar. Finn-Ole Heinrich az egymást keresztező fejlődési utakat finoman szövi egybe. Az így felépített feszültség egészen a mű végéig kitart. A fejezetek rövid bevezetői, melyeket kezdetben csak fokozatosan lehet beilleszteni a szituációba,  ezt a feszültséget tovább fokozzák és az elbeszélés ívét a végén még egyszer megtörik. A „Räuberhände” („Rablókezek”) egy nagyszerűen és szuverén módon megírt könyv a felnőtté válás folyamatáról, mely a hagyományos irodalmi toposzt új, rendkívüli aspektusokkal gazdagítja.

[ Kedvenc idézet ] „Aki állandóan csak jót csinál, mi egyebet tesz lehetővé a körülötte lévőknek, mint hogy kudarcot valljanak? Miféle hozzáállás ez, csak jónak és állandóan tévedhetetlennek lenni?“ (150. oldal)

[ infó ] Heinrich, Finn-Ole: Räuberhände. (original language: Deutsch) Mairisch Verlag, Hamburg, 2007 . ISBN: 978-3-938539-08-3.