[ a könyvtippet írta Tim Schomacker ] Alapjában véve ez a könyv olyan kitűnő – esküszöm!, hogy önmagában kellene itt állnia. Csak egy kép a könyv (német kiadású) fedeléről. Kék és piros betűkkel. Ez a könyv egyszerűen: DUPLA VAGY SEMMI. Alapjában véve – másrészt – heteket és hónapokat tudna az ember (tudnék én) eltölteni azzal, hogy leírjam, lemásoljam, elmeséljem, imitáljam, a megfelelő zenét kikeressem hozzá (igen, ez mindenképp megfelelő megközelítési mód lenne, listát készíteni azokról a lemezekről, melyeket hallgathatunk a DUPLA VAGY SEMMI olvasása közben; annak tudatában, hogy más lesz a könyv, ha más lemezt teszünk fel hozzá. Ám a lemezek fontosak.), kimérni, feltérképezni, megfőzni (igen, megfőzni, mert a könyv a tésztáról szól!), végigsimítani a borítóján. És így tovább. De máris több áll itt a semminél. Ezért most már folytatni kell. Tehát rajta: Kezdjük a könyvön kívül. Egy köteg gépelt oldallal. A gépelt oldalakon a DUPLA VAGY SEMMI ötlete áll. Közel háromszáz oldalon keresztül. Ez a könyv. A megírás ötletének feljegyzése. Azoknak az előkészületeknek a feljegyzése, amelyek szükségesek a megírásához. A sok lehetőség feljegyzése a megíráshoz. A gépelt oldalakból a német változatban lett elsőként könyv (a szerző a fordító munkáját olyan jónak találta, hogy az képezte a következő amerikai kiadvány alapját – az eredetiben). Egy könyv, amelynél egy oldal sem néz úgy ki, mint a másik. Ez – alapjában véve – minden könyvre igaz; de a DUPLA VAGY SEMMI esetében ezt látni is lehet. Első pillantásra. A könyvben leggyakrabban előforduló szavak: „talán”, „például”, „kérdések” – és természetesen a „tészta”. Ugyanis erről szól a könyv (mondhatjuk azt, hogy szól valamiről?): mindenesetre vannak azzal kapcsolatos számítások, hogy hány csomag tésztára van szükség ahhoz, hogy egy éven keresztül egy szobában tartózkodjunk és megírjuk ezt a történetet (vagy – legalább is – annak egy vízióját). És vannak listák: a főszereplő és egyéb figurák lehetséges neveiről. Tésztafajtákról. DUPLA megfelelések: a főszereplő életében (aki különböző neveket visel) látszólag minden megegyezik annak a Raymond Federman életének az adataival, akinek a neve a könyv címlapján és gerincén szerepel. VAGY SEMMI. Hogy Franciaországban született. Hogy a Shoaht csak azért élte túl, mert egy razzia alkalmával édesanyja a lépcsőforduló szekrényébe dugta be (a szekrény valamennyi könyvben előjön, melynek gerincén vagy címlapján a Raymond Federman név van feltüntetve), a háború alatt egy francia tanyán átvészelt időszak, az áthajózás Amerikába, a nagybácsi, aki elviszi magával Detroitba, az autógyárban eltöltött idő, a szaxofon, amin játszani kezd, New York, a hadsereg, az írói munkásság. A terv, hogy megírja életét. És a könyv, ami erről a tervről mesél.

[ infó ] Federman, Raymond: ALLES ODER NICHTS. (original language: English) Übers. Peter Torberg. Greno, Nördlingen, 1986 . ISBN: 3891902220.