Incentives – Új osztrák irodalom

A readme.cc új, többnyelvű lehetőséget biztosít a legújabb osztrák irodalommal ismerkedni szándékozók számára. Az új portál – együttműködve a bécsi Literaturhaus-szal – betekintést nyújt az ország aktuális irodalmi eseményeibe.

Az új könyveket irodalmi újságírók és irodalomtudósok mutatják be, rövid szemelvények adnak ízelítőt a művekből, a szerzőket pedig rövid portrék ismertetik meg az olvasóval.

Jelenleg öt nyelven – németül, angolul, franciául, csehül és magyarul – készül az információs anyag.

Az Incentives hozzá kíván járulni az osztrák irodalom nemzetközi ismertségéhez, és ösztönözni szeretné az aktuális szövegek fordítását is.

Megvalósítás: Dokumentationsstelle für neuere österreichische Literatur (recenziók, szerzőportrék) – Übersetzergeimeinschaft (fordítások) – readme.cc (infrastruktúra).

http://www.literaturhaus.at

[ a könyvtippet írta Incentives ] Himnikus próza
A Natura morta (2001), a Roppongi (2007) és különösen új, himnikus prózájának megjelenése óta az osztrák irodalomban szinte senki nem említhető egy lapon a Büchner-díjas Josef Winklerrel. Winkler új, poétikus elbeszélő prózája engem, mint régi olvasóját is új minőségekkel ismertet meg, az olvasói élmény a régihez való visszatérést, egyúttal ismétlést jelent – paradox módon ilyen az új Winkler-mű olvasása: emlékezés a már olvasottra, mintha Winkler állandóan ugyanarról írna.
Vagy talán mégsem? A Winkler-szövegek ős-báját ’az egzotikus közvetlenség poétizálása’ jelenti. Én úgy látom, hogy Winkler prózáját mindig is – vagyis A vad Karintia [Das wilde Kärnten] című trilógiájának megjelenése óta – a karintiai határvidéken szerzett sok élettapasztalata, a periférián töltött gyermek- és ifjúkora táplálta földrajzi, szociális és mentális értelemben egyaránt. A vad Karintia egzotikus világot jelenít meg, Josef Winkler gyermekkori élményei pedig határélmények. (Az egész német irodalom abból él, hogy az olyan jelentős írók, mint Grass, Bachmann vagy Handke, a nyelvterület egzotikus határán végbement elsődleges szocializálódásukat bevitték a középpont sivár világába.) Winkler fokról fokra továbbfejleszti gyermekkori témáit, új szférák felé tör. A karintiai egzotikum kitágításának minden ismétlésében újabb poétikai mélységekre bukkanunk, amelyek új kapcsolatra lépnek a világutazó Winkler globális egzotikumával (Szicília, Róma, India, Mexikó).
Új könyveiben, különösen a legutóbbiban az elbeszélés önéletrajzi vonatkozású szálai az Én saját szemével látott, saját fülével hallott és saját testével megélt tapasztalatai révén az intertextualitás új szálaival egészülnek ki, irodalmilag és filmileg egyaránt. Winkler könyvei egyetlen rendkívüli fejlődésregényt alkotnak: fölrajzolják a még ’teljesen balga’ parasztfiú, majd a későbbi autodidakta fiatalember útját egészen addig, mígnem olvasott, művelt író, a poétika professzora, poeta doctus lesz, aki a szövegeiben már megcsillogtatja a világirodalomban való jártasságát is. Ezt a bámulatos utat még sehol nem dokumentálták olyan szépen, mint ebben a Kihúzom egy szál szempillámat és ledöflek vele hosszú című könyvben, amelyben a szerző által megélt és megfigyelt közvetlen világ tökéletesen illeszkedik az irodalom, a film világához. (Rövidített változat)
Walter Fanta, 2009. május, Rácz Péter fordítása
A teljes recenzió elolvasható a Buchmagazin-ban: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=7227

[ infó ] Winkler, Josef : Ich reiß mir eine Wimper aus und stech dich damit tot.. (Kihúzom egy szál szempillámat és ledöflek vele). (original language: Deutsch) Suhrkamp, Frankfurt/M., 2008 . ISBN: 978-3-518-12556-4.