Incentives – Új osztrák irodalom

A readme.cc új, többnyelvű lehetőséget biztosít a legújabb osztrák irodalommal ismerkedni szándékozók számára. Az új portál – együttműködve a bécsi Literaturhaus-szal – betekintést nyújt az ország aktuális irodalmi eseményeibe.

Az új könyveket irodalmi újságírók és irodalomtudósok mutatják be, rövid szemelvények adnak ízelítőt a művekből, a szerzőket pedig rövid portrék ismertetik meg az olvasóval.

Jelenleg öt nyelven – németül, angolul, franciául, csehül és magyarul – készül az információs anyag.

Az Incentives hozzá kíván járulni az osztrák irodalom nemzetközi ismertségéhez, és ösztönözni szeretné az aktuális szövegek fordítását is.

Megvalósítás: Dokumentationsstelle für neuere österreichische Literatur (recenziók, szerzőportrék) – Übersetzergeimeinschaft (fordítások) – readme.cc (infrastruktúra).

http://www.literaturhaus.at

[ a könyvtippet írta Incentives ] Első regénye, a Jetzt die Sirenen [Most a szirénák] után Lukas Meschik, a fiatal bécsi író az Útmutató ünnepléshez című könyvében figyelemreméltó nyelvi biztonsággal hívja fel újból a figyelmet a tehetségére. De hát Rimbaud is nagyon fiatal volt (és 21 évesen fel is hagyott az írással). Ezért ne vesztegessünk több szót arra, hogy Meschik csak 22 éves.

Lukas Meschik novelláskötetének a város a legfontosabb szereplője. Az Egy helytelen hely és az Ami az amputációt juttatja eszünkbe című történetek érzékeny városleírások, esetünkben Bécsé, amelyek Wolfgang Hermann szövegeit juttatják eszünkbe. Olyan gondolatok ezek, amelyek az olvasó számára a szerző szemén át mutatják meg a várost, ez figyelemreméltó. Főképpen éjszakai képek ezek, egy olyan magányos megfigyelő leírásai, aki csavargásai során felmondja elképzeléseit, vagy inkább megmerítkezik elképzeléseinek képeiben. Ezek nem miniatúraszerű leírások, amilyeneket Wolfgang Hermann-nál találnánk, hanem poétikus városképek, amelyek közel maradnak a mindenkori szereplőhöz és a szereplők mögött álló mindenkori történetekhez. Ez nagyon logikus, nagyon hiteles.

Ez a közvetlenség és ez a félénkség nélküli elbeszélési mód nyeri meg az olvasót a szövegek számára, ez az autentikus elbeszélési mód, amellyel Lukas Meschik próbálkozik, és amely kitűnően sikerül neki. Bizonyos hangulatok ezek, amelyek olvasáskor elfogják az olvasót, rögtön a novellák címével – A lustaság napjai, A felezés művészete –, beszélő címek ezek, amelyek kíváncsivá teszik és egy kicsit irritálják az olvasót. De meg tud-e felelni annak az igénynek, amelyet a kissé feszes címek keltenek? Olyan mondatokkal találkozunk, mint: „Követni tudjuk rajta az öntraumatizálás lefolyását”, vagy: „Át akarunk támolyogni rajta az öntudatlanságig”. Ez szép. De Lukas Meschik nem csak szépen, hanem pornográf módon is tud elbeszélni, igaz, társadalomkritikai okokból. Például A meggyalázott nők visszatérése című irodalmi vázlatban, amelyben bizonyos részek olyanok, mint egy irodalmi diskurzus – nagyon posztmodern, nagyon kiforrott, nagyon egzisztencialista.

Figyelemreméltó A felezés művészete című hosszú elbeszélés is, kísérlet a férfi-nő-viszony teljes leltárára, amilyet csak ritkán olvashatunk. Egy nyelvileg és tartalmilag elkötelezett könyv Lukas Meschiké, egyszerre igényes és könnyed.

Részlet Bernd Schuchter recenziójából, Szijj Ferenc fordítása
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=7416

[ infó ] Meschik, Lukas: Anleitung zum Fest. Ein Nachdenken über gelungene Buchtitel. (original language: Deutsch) Luftschacht Verlag, Wien, 2010 . ISBN: 978-3-902373-53-3.