
Bewegungsmelder kinyomtatni
[ a könyvtippet írta Incentives ]
Don't cry – work!
Rainald Goetz ezt az utasítást adta meg alcímként Irre című korai regényéhez. Ennek megfelelően a kulcsfogalom: egzisztenciális. Minden egy: az élet, az írás, a valóság, az irodalom. Csakúgy, mint Thomas Ballhausen új művében, a Bewegungsmelderben. Tíz prózai írásban beszél el néhány epizódot a bécsi író és esztéta egy szélsőséges szolipszista mindennapi médiavalóságából és életvilágából.
A karcsú kötet két részre oszlik, ezeknek címe Menekülési kísérletek, illetve Intervenciók. A cím itt egyúttal program is. Mert miközben Ballhausen az első hat elbeszélés egymásba folyó folyékony formájába beleírja a diskurzust a történelemről, a bűnről és az emlékezetről, amelyek elől szereplői menekülni próbálnak, a négy darabból álló Intervenciók ritmikus staccatójában arra tesz kísérletet, hogy lázadjon valamennyi, a kultúra és narratívája által kijelölt egyezményes szabály ellen.
Ballhausen magas fokon reflektált, ugyanakkor érzéki prózát művel. Az írás folyamatában az író a le- és megírtakkal egyetlen írástestté olvad össze; olyan textúrává, amelyben egymás mellé kerülnek álmok és emlékek töredékei, kitalált találkozások és valóságos kapcsolatok, megélt és idézett történetek.
Ballhausen prózájának programszerű nyitottsága és ugyanakkor szigorú hermetikussága a szövegek többszólamúságából táplálkozik. A „pop és költészet / költészet és pop“ világából származó idézetek halmozása olyan játéknak mutatja az intertextuális szövevényt, amely áthatol a műfaji és műnemi határokon és komoly kihívás elé állítja az olvasót: ne keresse a vörös fonalat, hanem kövesse az összes nyomot.
Alapjában véve azonban Ballhausen szerelmi történeteket mesél, még ha boldogtalan, kudarcos szerelmekét is. A legszerencsésebben két idegen futó találkozása alakul, hamis nevek és életek alatt, amikor az arcokat álarc rejti, és a testek megvásárolhatók. Mégis mindegyik történetnek sajátja, hogy a gyökértelenségben ott van a romantika és a védettség utáni titkolt vágy. Ezekhez a történetekhez Ballhausen, ez a komoly, okos, fejnehéz szerző – és talán ez a legmegdöbbentőbb ebben a műveltséggel átitatott könyvben – varázslatosan melankolikus, csöndes költőiséggel átitatott mondatokat talált.
Részlet Martina Wunderer recenziójából, 2010. november
Nádori Lídia fordítása
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=8506
[ infó ] Ballhausen, Thomas: Bewegungsmelder.
(original language: Deutsch)
Haymon Verlag,
Innsbruck, Wien, 2010
.
ISBN: 978-3-85218-643-6.