Incentives – Új osztrák irodalom

A readme.cc új, többnyelvű lehetőséget biztosít a legújabb osztrák irodalommal ismerkedni szándékozók számára. Az új portál – együttműködve a bécsi Literaturhaus-szal – betekintést nyújt az ország aktuális irodalmi eseményeibe.

Az új könyveket irodalmi újságírók és irodalomtudósok mutatják be, rövid szemelvények adnak ízelítőt a művekből, a szerzőket pedig rövid portrék ismertetik meg az olvasóval.

Jelenleg öt nyelven – németül, angolul, franciául, csehül és magyarul – készül az információs anyag.

Az Incentives hozzá kíván járulni az osztrák irodalom nemzetközi ismertségéhez, és ösztönözni szeretné az aktuális szövegek fordítását is.

Megvalósítás: Dokumentationsstelle für neuere österreichische Literatur (recenziók, szerzőportrék) – Übersetzergeimeinschaft (fordítások) – readme.cc (infrastruktúra).

http://www.literaturhaus.at

[ a könyvtippet írta Incentives ]
Nemdohányzóként vegyes érzésekkel forgatjuk ezt a könyvet. Ül egy nő a vonaton, és az a baja, hogy nem engedik dohányozni. Együtt érezzünk vele? Vagy tegyük félre a könyvet? Ne, mert akkor lemaradunk valamiről.
A regény hőse egy utazó. Utazónő. Először Bécsből utazik Zürichbe. Később Budapestről Velencébe. Szinte mindig vonaton, mindig más utastársakkal a kupéban. Valaha dohányzó kupé volt. A karfákon kihúzható, ezüst színű hamutartók, ezeket mára szinte el is felejtettük. Hősnőnk kinyitna egy ilyen hamutartót. Csakhogy hirtelen megpillantja a csavart: a hamutartók oda vannak csavarozva a karfához. És pár perccel később átéli, hogy ezek a csavarok az ő kezén fúródnak keresztül. Odaszögezték, keresztre feszítették a fülkében. És innentől kezdve elszabadulnak az események ebben az álomszerű történetben. Még a nemdohányzók is beleborzonganak.
Mikor jön el a következő, a megváltó slukk? Lesz-e szövetségese hősünknek a vonaton? És igen, cinkosra talál Anatolban, a vonatszemélyzet egyik tagjában. Dahimène a tőle megszokott, korábbi műveiből (például a „Buttermesser durchs Herz“-ből) ismert stílusban ír. Öntörvényű az írásmódja, egyéni és művészi a nyelve. Az olvasónak el kell merülnie benne, rá kell szánnia az időt, olykor arra is, hogy egy-egy bekezdést újraolvasson. Ha nem teszi, rejtve marad a nyelvi játék, a szójátékok és a jelentéseltolódások összetettsége. A könyv tempója is váltakozik. Néha lassít, hogy ráérősen leírja hősének kínjait. Néha pedig éppen elevenségével, képszerű nyelvével bűvöl el a szöveg.
Lehetetlen nem meglátni a főszereplő alakjában a szerzőt: Adelheid Dahimène is dohányos volt. A zsebkönyv-kiadáson az ő sziluettje látható. A „Rauchernovelle“ az utolsó könyv, amelyet még maga a szerző bocsátott a kiadó rendelkezésére. Dahimène, aki gyerekkönyvszerző és költő is volt, 2010. őszén meghalt.

Részlet Emily Walton recenziójából, 2011. március Nádori Lídia fordítása.
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=8825

[ infó ] Dahimène, Adelheid: Rauchernovelle. (original language: German) Klever Verlag, Wien, 2011 . ISBN: 978-3-902665-28-7.