Incentives – Új osztrák irodalom

A readme.cc új, többnyelvű lehetőséget biztosít a legújabb osztrák irodalommal ismerkedni szándékozók számára. Az új portál – együttműködve a bécsi Literaturhaus-szal – betekintést nyújt az ország aktuális irodalmi eseményeibe.

Az új könyveket irodalmi újságírók és irodalomtudósok mutatják be, rövid szemelvények adnak ízelítőt a művekből, a szerzőket pedig rövid portrék ismertetik meg az olvasóval.

Jelenleg öt nyelven – németül, angolul, franciául, csehül és magyarul – készül az információs anyag.

Az Incentives hozzá kíván járulni az osztrák irodalom nemzetközi ismertségéhez, és ösztönözni szeretné az aktuális szövegek fordítását is.

Megvalósítás: Dokumentationsstelle für neuere österreichische Literatur (recenziók, szerzőportrék) – Übersetzergeimeinschaft (fordítások) – readme.cc (infrastruktúra).

http://www.literaturhaus.at

[ a könyvtippet írta Incentives ]
Végtelen gondolatfolyam
Xaver Bayer az árral szemben

Egy férfi várakozik a járatára a brüsszeli repülőtéren. Föl-alá járkál. A várakozási időt a dolog természetéből adódóan magával a várakozással, bámészkodással, és mindenek előtt gondolkodással tölti. Xaver Bayer, a több díjjal kitüntetett, még fiatal szerző egy gondolkodó Ént vet be szubjektumként, hogy –mint mondani szokás – elvesszen a részletekben. A várakozás végtelen gondolatfolyam alakját ölti, Istenről és a világról: a világról mint asszociációk láncolatáról. A címben említett gyerekek csak a végén bukkannak fel ebben az áradatban és hoznak fordulatot a főszereplő gondolkodásában, aki ezután Bernhard Irtásával a kezében elindul az ellenkező irányba. Isten, lét, érzékelés, valóság mind-mind témája ennek a hallatlanul sűrű és költői elbeszélésnek. Lenyűgöző és egyben rémületes a főszereplő időbeli kötöttsége: alig két órát tölt a brüsszeli repülőtéren, az olvasó pedig beleborzong, hogy mi minden fut át az ember agyán ilyen rövid idő alatt, mi mindent tud megfigyelni, elemezni, mi mindenre emlékszik, milyen képeket raktároz a fejében. Azért rémületes, mert a futó találkozások a buszon, a pékségnél, a banknál nem késztetnek bennünket arra, hogy elképzeljük, mi járhat a másik fejében. Valósággal beleszédülünk az asszociációk burjánzásába, amit Xaver Bayer a hősének tulajdonít. De talán éppen ez ennek az elbeszélésnek a trükkje: az irodalom mint a képzeletünkben élő, sűrű valóság vágyakkal túlcsorduló kútja.
Bayer, ahogy mondani szokás, egy szuszra mondja el az egészet, ennek megfelelően a szöveg egyetlen mondatból áll, ráadásul olvasás közben nem ajánlatos túlságosan ragaszkodni a nyelvtani szabályokhoz. De hát ki ragaszkodik gondolkodás közben a nyelvtani szabályokhoz? A „Wenn die Kinder Steine ins Wasser werfen“ nyelvileg tudatosan és gyakorlottan kimunkált kísérlet az Én rétegeinek feltárására, feltéve, hogy minden Énnek vannak ilyen rétegei. Szerelem, Isten, az értelem keresése: csupa valódi téma, igazán súlyos feladat valakinek, aki csak a repülő indulására vár. Xaver Bayer megoldotta a feladatot.

Részlet Bernd Schuchter recenziójából. Nádori Lídia fordítása.
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=8835

[ infó ] Bayer, Xaver: Wenn Kinder Steine ins Wasser werfen. Story. (original language: German) Jung und Jung, Salzburg, 2011 . ISBN: 978-3-902497-87-1.