[ a könyvtippet írta Incentives ]
A „Sommer wie Winter“ Judith W. Taschler első regénye, mégis mind stilárisan, mind elbeszélés-technikailag érett könyv. Az írónő szuverén módon fűzi komplex történethálóvá a narratív szálakat, és magabiztos kézzel formálja meg az elevenen ható szereplők párbeszédeit. Ez a magabiztosság bizonyos könnyedséget kölcsönöz a regénynek, amely pedig nagyon súlyos témákról: származástraumákról és felelősségről, taburól és tiltásról, másságról és azonosságról, alkalmazkodásról és kirekesztésről szól. Taschler mindenközben nem kínál végérvényes igazságokat, hanem az ambivalencia, a konfrontatív világértelmezés zónáit építi fel. Ezt soklátószögű szerkezetével éri el a regény: egy söllni paraszt- és vendéglőscsalád tagjai, a Winterek terápiabeszélgetések sorában mesélik el családtörténetüket, amelyhez a nevelt gyermek, Alexander Sommer képezi a viszonyítási pontot. A legtöbb teret maga Alexander kapja, ám eközben az általa előadott élettörténet sem marad reflektálatlan, és arról sincs szó, hogy metaigazságként lokalizálódna a családi viszonyrendszeren kívül. A terápiás beszélgetések háttere csak lassan világosodik meg az olvasó előtt. Annyit már az elején tudhatunk, hogy valami rendkívül szörnyű dolognak kellett történnie. A 19 éves Alexander és közel egykorú mostohahúga balesetet szenvedett, amelynek körülményei egyelőre teljesen homályosak. Az 1990 januárja és áprilisa között folytatott terápiás beszélgetések ezeket a körülményeket világítják meg, és felgöngyölik a családtörténetet.
Alexander négyévesen került a Winter családhoz, az apa kívánságára és annak ellenére, hogy már három lány van a házban. A szigorú családi munkarend egy-kettőre magába szippantja, cselédek módjára kell dolgoznia az istállóban és az üdülővendégeket szórakoztatnia. Származásáról „azonban [semmit] nem tudtam, a szülők soha nem mesélték el nekem. Erről egyszerűen nem beszéltünk.“ (47) Csak serdülőként tudja meg, hogy anyja állítólag kivándorolt, őt pedig magára hagyta.
Alexander végül kinyomozza származásának és élettörténetének valódi körülményeit, az olvasó pedig hasonló detektívmunkával fejtheti meg Judith W. Taschler elbeszélői kozmoszának, a szöveg szimbolikus sűrűségének és narratív árnyaltságának különböző rétegeit.
Taschler regénye mindemellé még egy izgalmas krimitörténetet is tartogat. A könyv ilymód úgy olvastatja magát, akár egy ponyvaregény – ám ez a legkevésbé sem csökkenti a sikeres bemutatkozás miatti örömöt.

A könyv címe lefordíthatatlan szójáték: a két családnév köznévként párosítva annyit tesz: télen-nyáron. A ford.

Részlet Gerald Lind recenziójából, 2011 szeptember, Adamik Lajos fordítása
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=8761

[ infó ] Taschler, Judith W.: Sommer wie Winter. (original language: Deutsch) Picus, Wien, 2011 . ISBN: 978-3-85452-671-1.