
Geister und Tattoos kinyomtatni
[ a könyvtippet írta Incentives ] Robert Prosser nemrégiben megjelent műve, a „Geister und Tattoos” egy az örmény-azeri határon fekvő falu lakóiról szól, akik a Hegyi-Karabahért folytatott harcok után elhatározzák, hogy amennyire csak lehet, maguk mögött hagyják a háborút, és az ország egy másik szegletében kezdenek új életet. Ott, Örményország északi peremén immár minden tekintetben a világtól elzárt életet élnek, az állami hatóságok szeme elől eltűnve, elfeledve, a hatóságok diktálta törvényektől és törvényszerűségektől távol. Archaikus arculatú társadalom ez saját szabályokkal és rítusokkal, saját mítoszokkal és varázslatokkal; békésen megfér benne egymás mellett az ésszerűség meg a mágia, az orvostudomány meg a sámánizmus. A közösség tagjai állattenyésztésből élnek, meg abból, ami a környező vidéken vadon megterem; a kevés szükséges beszereznivalót kifizetik abból a pénzből, amit a közeli nagyobb helységekbe napszámba járó férfiak hazahoznak. A fennmaradó időt pedig kártyázással és különféle magas szesztartalmú pálinkák, a címben emlegetett párlatok előállításával, illetve kiváltképp fogyasztásával ütik agyon.
A könyv nagy részében a település egyik lakóját követheti nyomon az olvasó, ez a közelebbről meg nem határozott „te“ a regény közép- és perspektívapontja; elegendő figyelem jut azonban a többi telepesnek, a sorsuknak és a tulajdonságaiknak is, úgyhogy összességében megkapó, életteli képet rajzol a könyv a telepről és a benne élők közösségéről.
A legélvezetesebb a regényben azonban mégis a nyelve: Prosser, akárcsak korábbi műveiben, semmit nem bíz a véletlenre; olykor – ha úgy hozzák a körülmények, illetve mintegy szereplői tetemes pálinkafogyasztásához alkalmazkodva – mintha ő maga is valamiféle mámorban írna; egyfolytában keresi a megfelelő, az egyetlen, az ezt vagy azt a dolgot a lehető legtalálóbban megragadó kifejezést, és rendszerint csakugyan meg- vagy éppen kitalálja. Mindeközben semmi nem kelt erőltetett benyomást, minden egyes szó a helyén van és mélyen a bőr alá hatol, akárcsak azoknak a leleményesen megkonstruált gépeknek a tűi, amelyekkel a tetoválók dolgoznak a regényben – a tetoválás ugyanis a szereplők számára jóval több puszta ékességnél.
A „Geister und Tattoos” megmutatja, hogyan igyekeznek az emberek a legrosszabb körülmények dacára is emberhez méltó életet élni a feldúlt és kifosztott Kaukázusban, éppen ezért nem csupán rendkívüli nyelvi erejű és nagyszerűen megkomponált, hanem egyben erős politikai töltetettel bíró regény Prosser könyve.
Részlet Simon Leitner recenziójából, Kurdi Imre fordítása
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=10149
[ infó ] Prosser, Robert: Geister und Tattoos.
(original language: Német)
Klever Verlag,
Wien, 2013
.
ISBN: 978-3-902665-65-2.