[ a könyvtippet írta Incentives ] Mi is tulajdonképpen egy mindenkutató? Olyan ember, aki a „mindenséget” kutatja, vagy inkább olyan, aki „mindent” kikutat? Ezen töpreng a serdülő Sixten Braun, amikor megismer egy mindenkutatót a szülei kölni lakása feletti padlástérben lakó öreg, magányos tudós személyében. Az öreg tudós megmutatja a kispolgári nevelésben részesült Sixtennek a „normalitás látható felszínét” meg a „láthatatlan paranormalitást”. Esztendőkkel később, a „normalitás farvizén” evezgetve eltöltött menedzserévek után, egy furcsa baleset és egy Tajvanon történt sorsszerű találkozás következtében újra Sixten látóterébe kerül a mindenkutatás, vagyis megkülönböztethetetlenné válik az álom meg a valóság, a múlt és a jelen.

Az „Allesforscher” című regényben Heinrich Steinfest ismét bebizonyítja, hogy egyaránt mestere a cselekménybonyolításnak és az alakformálásnak: Az időközben kigyúrt stuttgarti fürdőmesterré avanzsált Sixten váratlan ajándékot kap Tajvanról egy Simon nevű kisfiú személyében, és jóllehet pontosan tudja, hogy nem ő a biológiai apa, magához veszi a gyereket. Steinfest pedig biztos mesterségbeli tudással teremti meg az elbeszélés őskáoszából azokat a roppant érdekes alakokat, akik sorra-rendre felbukkannak Simon gravitációs mezőjében. Amikor hozzálátott a könyv megírásához, mondja az epilógusban Steinfest, semmi egyebe nem volt még, csupán a „mindenkutató” szó, amely csakis azért jött a világra, hogy regénycímként szolgáljon neki...

Nekünk, olvasónknak persze óhatatlanul eszünkbe jut még valami: nevezetesen az, hogy bizonyos értelemben mindenkutató maga a szerző is. Nem véletlenül szokás az írót fiktív világok megalkotójaként, a figurák pszichéjének kutatójaként elgondolni. „Allesforscher” című regényben azonban Steinfest univerzalisztikus jelleget kölcsönöz teremtő aktusának, tájékozódásának iránya pedig a német romantika egynémely hagyományával rokonítható.

Csodálatosak a megvilágító erejű és egyszersmind szórakoztató hasonlatok, akárcsak Steinfest amőbaszerű rajzai, amelyek firka-planktonok gyanánt úszkálnak a könyv betűtengerében. Tartalmilag nem vallásos, hanem inkább panteisztikusnak mondható humanitás árad a regényből, amely elsősorban az emberi lény egyediségének, illetve az emberi kötődések sokféleségének mint megkérdőjelezhetetlen értékeknek a belátó elfogadásán alapul. Az „Allesforscher” mindennek ellenére a legkevésbé sem ezoterikus, hanem könnyed, elegáns és rendkívül szórakoztató olvasmány.

Részlet Kristina Werndl recenziójából, 2014. május, Kurdi Imre fordítása
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=10356

[ infó ] Steinfest, Heinrich: Der Allesforscher. (original language: German) Piper Verlag, München, 2014 . ISBN: 978-3-492-05408-9.