Documentation of literary Documentary Fiction

Die Europäischen Literaturtage 2013 diskutierten den Bereich des dokumentarischen Romans. Das dazu eröffnete Archiv versammelt Buchempfehlungen von readme.cc Usern. Besprechungen, die unter dem Stichwort "Roman" abgespeichert werden, erweitern das Archiv

[ a könyvtippet írta Incentives ] Nagyszerűen kezdődik a könyv. A cselekmény helyszíne egy sieveringi birtok, amely „egy elűzött család tulajdonát képezte valaha“. Ide költözik anyjával a kis Leon. „A fosszilis óriásciprusok körülvették a szecessziós villa hatalmas épületét [...] Telistele volt ősidővel ez a különös park, a gombák és a myceliumok, a moszatok és a mohák botanikai törvénye szerint járt benne az idő ár-apálya.“ Ágnes néni, a náci időkben kisajátított épület tulajdonosa bentlakásos otthont üzmeltet jobb körökből származó öregek számára. Leon anyja, aki egyedül neveli a fiút, ápolói állást vállal a Villa Auréliában. A fiacskájára pedig az a feladat vár, hogy elszórakoztassa Giovannit, az otthon egyik lakóját. Ágnes néni és „Mamu“ csinos örökséget remél ellenszolgáltatás gyanánt.

Ettől fogva vége-hossza nincs a regényben a kétes emberi bonyodalmaknak. Ambivalensnek bizonyul minden egyes kötődés, legyen akár erotikus, akár rokoni jellegű. Leonnak lányruhába öltözve tangót kell táncolnia Giovannival, a fiú azonban a rossz bánásmód ellenére nem sajnálja a törődést a nyers öregembertől, mivel a remélt örökség révén szeretné később megszerezni magának a vonzó, fiatal Irmgardot, az aggastyán rendszeres látogatóját. Giovanni azonban végül gyilkosság áldozata lesz, Irmgard eltűnik, a villa az enyészet martalékává válik, Leon pedig elesik az örökségtől. A fiú mégis sikeres asztrofizikussá érik. Csak a szerelemben nincs szerencséje soha: se Elsbeth-tel, a rideg írónővel, aki három gyereket szül neki, se Gudrunnal, se Paulával.

Lydia Mischkulnig burjánzóan érzéki nyelven ír, kedveli a szójátékokat. A szereplők cselekedetei az algák tengerfenéki mozgására emlékeztetnek. Az emberi kapcsolatokat félig-meddig a tudattalan határozza meg, és alapvető szerepet játszik bennük a véletlen. A szereplők kívánságai beteljesületlenek maradnak, segédkonstrukcióknak bizonyulnak, amelyek többé-kevésbé elviselhetővé teszik számukra az életet. Az „árjásított“ ház birtoklása éppúgy szerencsétlenségbe torkoll, mint a más emberek birtoklására irányuló törekvés. Leon végül megint csak a tangónál köt ki. A tánc titokzatos fordulatai és kacskaringói, a vonzás és taszítás folytonos váltakozása nagyobb segítségére van élete rejtélyének megfejtésében, mintsem eleinte gondolná.

Részlet Judith Leister recenziójából, 2014. március, Kurdi Imre fordítása
A teljes recenzió: http://www.literaturhaus.at/index.php?id=10317

[ infó ] Mischkulnig, Lydia: Vom Gebrauch der Wünsche. (original language: German) Haymon Verlag, 2014 . ISBN: 978-3-7099-7028-7.